Természetes vagy szintetikus?


Manapság egyre több “natúr” és “bio”kozmetikumot emelhet le az ember (lánya) a drogériák polcairól, és ezzel párhuzamosan megjelent az a trend is, hogy sokan félni kezdtek a “szintetikus” anyagokat tartalmazó termékektől.

De vajon mi is valójában a “natúr”, a “bio”, vagy mit nevezünk éppen “mesterségesnek"? Ha valaki felhozza ezt a témát (mert mondjuk megkérdezi, hogy a Lina termékek “természetes” anyagokból készülnek-e), akkor rendszerint visszakérdezek: mi az, hogy “természetes"? Nem is olyan egyszerű kérdés, ugye? És persze a legtöbb kozmetikai terméket gyártó cég ezt ki is használja: natúrként állítanak be olyan kozmetikumokat, amik nem azok.


Nos, akkor öntsünk végre tiszta vizet a pohárba, és nézzük meg, hogy a jelenlegi, a kozmetikai iparágban elfogadott álláspont szerint mit is jelentenek ezek a kifejezések.

Először is, egy termék “természetességét” általában az összetevői alapján határozzák meg, tehát azt kell megvizsgálni, hogy az összetevők “természetesek”-e vagy sem. És akkor jöjjön is egy sokkoló tény:

Kémiailag az összes - rettegett - kőolajszármazék szerves anyag.

Ugyanis a szerves összetevő kémiai meghatározása azzal függ össze, hogy tartalmaz-e szénatomot az alkotóelem, mivel szén minden élő (vagy valaha élt) anyagban megtalálható. (Remélem, ezen a ponton beugrott a szerves kémia fogalma. :))

Viszont ebből az is következik, hogy a kémia által meghatározott csoportosítással (szerves és szervetlen) nem megyünk sokra, mert túl tág lenne, és majdhogynem minden, kozmetikai iparban használatos összetevőt magában foglalna a “természetes” kifejezés (ha az egyenlő lenne a szerves kémiával).

Tehát akkor evezzünk vissza az általánosan elfogadott terminológiához.

1. Minősített organikus összetevők

Szögezzük is le gyorsan, hogy a bio ugyanazt jelenti, mint az organikus, és az előbbi kémiai meghatározás miatt helyesebb, ha minősített organikus összetevőről beszélünk.

Tehát minősített organikus (vagy bio) egy összetevő, ha szintetikus (azaz mesterséges) növényvédő szerek, műtrágyák és egyéb kemikáliák felhasználása nélkül termesztették az alapanyagot hozzá. Fontos, hogy csak akkor minősített organikus egy összetevő, ha rendelkezik az ezt igazoló tanúsítvánnyal!

Néhány meghatározott fizikai feldolgozási folyamatokon keresztülmehet egy ilyen összetevő, mint például: hidegsajtolás, disztillálás, oldószeres kivonás, fehérítés, dezodorálás (szagtalanítás), szárítás, macerálás stb.

És itt rögtön el is érkeztünk egy következő sokkoló tényhez:

A minősített organikus összetevők is okozhatnak irritációt.

Csak azért, mert valami a természetesebbnél is természetesebb, egyáltalán nem jelenti azt, hogy biztonságos is (lásd gyilkos galóca)! Ezt támasztja alá az egyik kedvenc, Dr. Marc Lorch biokémikustól származó idézetem is:

"Az, hogy egy kémiai anyag laboratóriumban készült, vagy természetes, egészen pontosan semmit nem mond el arról, hogy mennyire veszélyes."

2. Természetes összetevők

Természetes az összetevő, ha közvetlenül a kiindulási pontot jelentő anyagból származik, és vagy mindenféle feldolgozás nélküli, vagy csak minimális fizikai változási folyamatokon ment keresztül (pl. ilyen, ha a kókuszdióból szűz kókuszzsír, a levendulából meg illóolaj lesz). Tehát a minősített organikus összetevőhöz képest annyi a különbség, hogy nincs bio minősítése, vagyis a termesztés során felhasználhatnak szintetikus növényvédő szereket és műtrágyákat. Kozmetikai minőségű alapanyagok esetében azonban ezek maradványait el kell ávolítani / egy elfogadható szint alá kell csökenteni. A b ionál említett minimális fizikai feldolgozási folyamatok megegyeznek.

A természetes összetevők nem tartalmazhatnak szintetikus vegyületeket, és azok a feldolgozási folyamat során sem használhatók.

Gondolom, már nem lepődsz meg azon, kedves Olvasó, hogy a természetes összetevők szintén okozhatnak irritációt.

3. Természetesből származtatott összetevők

Ebben az esetben a természetes kiindulási anyagot tovább finomítják, illetve többféle feldolgozási mód is megengedett. Két típust különböztetünk meg:

  • Minimális feldolgozottságú összetevők

Ebben az esetben bizonyos kémiai változási folyamatok is megengedettek, azonban az így kapott végtermék szintetikus vegyületek maradványa nélküli. Ilyen folyamat például: hidrolízis, hidrogénezés, fermentálás és a szappanosítás is. Ilyen összetvők pl. a növényi glicerin, a xantángumi és a decyl glucoside.

Ezeket az összetevőket helyesen természetesből származóként (és nem természetes anyagként) szabadna feltűntetni. A köznyelvben azonban ezeket az anyagokat is természetesnek szokták mondani.

  • Szintetikus vegyületekkel kiegészített vagy azok felhasználásával feldolgozott összetevők

Ezeket a modern kozmetikai iparban gyakorinak számító alapanyagokat gyakran hibásan természetesnek reklámozzák, holott tartalmaznak szintetikus vegyületeket a természetes mellett, vagy úgy alkalmaztak szintetikus vegyületeket az előállítás folyamán, hogy a molekulaszerkezetbe a természetes mellé szintetikus is került. A leggyakoribb példák ezekre a feldolgozási módokra a szulfonálás és az etoxinálás. Ilyen összetevők például a nátrium laureth szulfát, az isopropyl miristate és a PEG (polietilén glikol) származékok.

Tehát ezeket az alapanyagokat már semmiképp nem szabadna terészetesnek beállítani, mivelhogy nem is azok. :) Viszont nem győzöm hangsúlyozni, hogy attól, hogy nem természetesek, még nem feltétlenül veszélyesek, de persze ugyanúgy okozhatnak irritációt, mint bármelyik más, eddig felsorolt összetevő.

4. Természetazonos összetevők

Már az elnevezésből is adódik, hogy olyan összetevőkről van szó, amelyek szintetikusak, de azonosak a természetes párjukkal. Sokszor ezeket is természetesnek állítják be, holott teljesen szintetikus eredetűek. Ebből következően azonban általában kevesebb bennük a szennyező anyag a természetes párjukhoz képest, még a finomítási eljárás után is!

A kiinduló anyag általában szintetikus, és az előbb említett feldolgozási folyamatok bármelyikén áteshetett.

Ilyen összetevők például néhány aminosav, peptid, A vitamin, B5 vitamin és a dl-tokoferol (igen-igen, ez az E vitamin egyik alakja, kéremszépen, ő sem természetes ebben a formájában!), valamint az illatolajok (amik nem keverendőek össze az illóolajokkal), és a szintetikus méhviasz is.

5. Szintetikus összetevők

És elérkeztünk a szintetikus (mesterséges) összetevőkhöz: ezeket teljesen szintetikus vegyületekből, vagy petróleumszármazékokból állítják elő. Fontos megjegyezni, hogy a petróleum általában a magas széntartalma miatt kiindulási anyagként szolgál, és bár - ahogy az elején már szóba került - gyakorlatilag egy teljesen természetes anyag, mégis a modern szaknyelv ide sorolja.


A szintetikus összetevők kiindulási pontja (a petróleumot leszámítva) mindig szintetikus, és bármelyik, előbb említett feldolgozási folyamaton keresztülmehetnek.

Ezek az összetevők általában sokkal olcsóbbak, és sokkal tisztábbak is a természetes összetevőkhöz képest. A természetes összetevők általában ugyanis átesnek egy tisztítási folyamaton, hogy kozmetikai tisztaságúvá váljanak, ezzel szemben a szintetikus összetevők eleve "tiszták", vagyis már a kiindulási anyagot sem kell tisztítani.

Szintetikus összetevőnek számít például a carbomer, vagy az ásványi olaj.

Ezek az összetevők általában nem megújuló forrásból származnak (nem összekeverendő fogalom a biológiailag lebomlóval), és természetesen ugyanúgy irritálhatnak, mint az összes előző összetvő.

Akkor most melyiket válasszam...?

Azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy a természetes-mesterséges kérdéskör sokkal árnyaltabb annál, mint amit elsőre gondolnánk, vagy amit az (online) média sugall, de remélem, ez a bejegyzés segített eligazodni.

Azt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem az összetevők természetességéből kiindulva kell elemezni azt, hogy egy kozmetikum mennyire irritálhat. Ez rengeteg más tényezőtől függ, többek között az adagolás mértékétől is.

Hogy hogyan lehet megállapítani egy összetevőről, hogy melyik csoportba is tartozik, azt nem minden esetben lehet ránézésre megmondani, azonban ez meghaladja ennek a bejegyzésnek a kereteit, de izgalmas téma - ha valakit érdekel, érdemes utánaolvasni.

És hogy én melyik csoport mellett tettem le a voksomat?

Nos, úgy gondolom, hogy bármelyik típusú összetevőből kiváló, bőrbarát kozmetikumokat lehet készíteni, legyen az bio vagy szintetikus. Azt is hozzá kell tenni, hogy bizonyos terméktípusokat nem igazán lehet - és talán nem is érdemes - csak természetes összetevőkből megalkotni. Ezzel együtt a jelmondatom továbbra is az marad, hogy...

...vissza a természethez!


Számomra fontos, hogy amennyire lehetséges, megújuló erőforrásból származó, és biológiailag lebomló alapanyagokat használjak. Mindig is közel állt hozzám a természet, és lenyűgöz az a változatosság, amivel akár csak a kertünkben, vagy egy kirándulás alkalmával találkozhatok.

A következő blogbejegyzésekben ezeket az izgalmas összetevőket fogjuk nagyító (vagy éppen mikroszkóp) alá tenni.

Tarts velem! :)

#kozmetikum #mesterséges #szintetikus #természetes #bio #organikus #irritáció

  • Facebook Social Icon
0