Kókuszolaj - 3. rész


Az első és a második rész után (ahol a szűz és a natúr kókuszolajat vettük nagyító alá) a kókuszolajról szóló sorozat befejező részéhez érkeztünk.

Az első két részben sok izgalmas tényt olvashattatok arról, hogyan készül, milyen anyagokból áll, és mire használható a szűz és a natúr kókuszolaj, sőt még egy csupakókusz-csiga receptet is kipróbálhattatok, és azt is megvizsgáltuk, miért a kókuszolaj az egyik legalkalmasabb növényi zsiradék sütéshez / főzéshez.

Ismétlésképpen nézzük át még egyszer a kókuszolajok legismertebb típusait:

  • szűz kókuszolaj (jelölése VCO = virgin coconut oil)

  • natúr kókuszolaj (24 °C-os olvadásponttal)

  • hidrogénezett kókuszolaj (32 °C-os, vagy magasabb olvadásponttal)

  • frakcionált kókuszolaj (jelölése MCT = Medium Chain Triglyceride)

Most pedig vessünk egy pillantást a hidrogénezett és a frakcionált kókuszolajokra.

Hidrogénezés során a zsírsavak telítetlen, kettős vagy többszörös kötéseihez hidrogénatomokat adnak hozzá, aminek eredményeképp ezek a többszörös kötések „telítődnek”, egyszeres kötéssé alakulnak át. Ez azt jelenti, hogy az addig görbült telített zsírsavak kiegyenesednek, és így szobahőmérsékleten folyékony olajból szilárdabb, magasabb olvadáspontú zsiradék válik.

A legismertebb példa erre a (nem bio) margarin, amely hidrogénezett, vagyis szobahőmérsékleten szilárd növényi olajokból áll.

Az emberi szervezetre azonban jobb hatással vannak a kezeletlen zsírsavak, ezért a hidrogénezett olajok fogyasztását inkább kerüljük, amennyire lehet. Viszont ha egy kozmetikai termék összetevői között látjuk meg, attól nem kell megijedni: a hidrogénezés a kozmetikában minimális beavatkozásnak minősül, ezért natúrkozmetikumok összetevőjeként is találkozhatunk hidrogénezett olajokkal.


A frakcionált (vagy MCT) kókuszolaj a hidrogénezett változatnak épp az ellenkezője: a natúr kókuszzsírral ellentétben még hűtőszekrényben is folyékony marad, ugyanis a frakcionálás során eltávolítják a kókuszolaj egyik fő alkotóelemét, a laurinsavat, ami egyben a szilárdságát is biztosítja. Megmaradnak viszont a közepes lánchosszúságú trigliceridek (Medium Chain Triglycerides), innen az MCT elnevezés.

A 12 szénatomos laurinsav a kókuszolaj majdnem 50%-át adja, és egy erős antimikrobiális alkotóelem, ezért a frakcionált kókuszolajnak étkezési szempontból megvan az a hátránya, hogy éppen ez az értékes összetevő, a laurinsav hiányzik belőle.

Kozmetikumokban viszont nagyon értékes, és kiváló bőrápoló hatással rendelkező összetevő: villámgyorsan felszívódik, és táplálja a bőrt. A hidrogénezéshez hasonlóan a frakcionálási eljáráson átesett olajok használata is engedélyezett natúrkozmetikumokban.

És nem, ez itt nem egy furcsa hernyó, hanem a laurinsav 3 dimenziós szerkezeti ábrája. :)



  • Facebook Social Icon
0